Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Vásárhelyi Pál (1795-1846) mellszobra székházunk előcsarnokában. Kattintson a képre a nagyobb méretű kép megjelenítéséhez!

Tokaj. Kattintson a képre a nagyobb méretű kép megjelenítéséhez!

Tisza szabályozás. Kattintson a képre a nagyobb méretű kép megjelenítéséhez!

Történeti áttekintés

Szervezet

A vízügyi Igazgatóságok története 1810-ig nyúlik vissza, József nádor közbenjárására ekkor alapították ugyanis az első "Csatorna Társulatot". Később a birtokosok főleg a vízkárok elhárítása érdekében tömörültek társulatokba. A társulás a feladatok végrehajtásához jogi keretet és finanszírozási formát biztosított. 1948-ban a társulati struktúrát megszüntették, a társulatokat államosították, a vízgazdálkodási feladatokat államinak nyilvánították. Az addig különálló folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalokat összefonták és az Országos Vízügyi Hivatal irányítása alatt 10 vízgazdálkodási körzetet alakítottak ki. 1953-ban létrehozták az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, amely a vízgazdálkodással kapcsolatos igazgatási feladatokat szinte teljes köruen átfogta. A vízgazdálkodási körzetek átszervezésével 1953-ban kialakítják a vízügyi igazgatóságokat, 1969-től államtitkári rangú vezetővel az Országos Vízügyi Hivatalt. Ez az igazgatási struktúra - kisebb változtatásokkal - az 1980-as évek végéig élt.

1957-ben újra életre hívták a társulati mozgalmat.
1988-ban a vízügyi és környezetvédelmi szervezeteket összevonták, megalakították a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot.
1990-ben új minisztériális rend alakult ki és szétvált a két szervezet, a vízügyi feladatkör megosztásra került.
Megalakul a KHVM, majd 1994-ben a vízügyi igazgatóságokat is átalakítják.
Szervezetileg is szétválasztják az államigazgatási és a vállalkozási feladatokat, ez utóbbiak kapacitásait gazdasági társaságokba viszik.
Az Igazgatóság személyi állománya mintegy 1-ére, 400 körüli főre csökken. Ez a létszám már csak a védekezés irányítására alkalmas. Tevékenységünket az 1995 évi LVII. törvény által megfogalmazott célkitűzések és a velünk szemben támasztott társadalmi elvárások együttes figyelembevételével végezzük. A társadalmi és szakmai egyeztetés fontos fóruma a Területi Vízgazdálkodási Tanács, amely szakmai, társadalmi kapcsolatai révén lehetővé teszi, hogy a lakosság, a vállalkozók és általában minden érintett érdemben beleszólhasson a rá vonatkozó döntések előkészítésébe.


Szakma

Az árvízmentesítés megkezdésének időpontja a XIX. század közepére tehető. Az 1846-ban megalakult a Tisza-völgyi Társulat, amely a helyi társulatok munkáját fogta és hangolta össze. Az 1846-ban megfogalmazott Vásárhelyi-féle Tisza szabályozás megvalósítása során nagy számú folyókanyar átvágások történtek. A szabályozás megkezdését jelentő első kapavágás megtételére 1846-ban Tiszadobnál került sor. A nagyvízi szabályozás elvégzésével az árhullámok lefolyása meggyorsult és az 1900-as évek végére befejezett töltésépítések megakadályozták az árvizek korábbi szétterülését is.

Az ármentesítési munkák során a Tisza-völgyben mintegy 15 ezer km2 területet nyertek a mezogazdaság számára.

A kisvízi szabályozás 1904-ben kezdődött és egységes elvek szerinti végrehajtása ma is folytatódik.

A II. világháború után kezdődött meg a duzzasztóműves folyócsatornázás, 1954-ben felépült a Tiszalöki, 1971-ben a Kiskörei Vízlépcső.

Az 1998-2001 évek között levonult, egymást követő négy katasztrofális, példa nélküli árvizek egyértelmuvé tették az árvízvédelmi intézkedések hazai és nemzetközi méretű újragondolását, átgondolt, a szomszédos országokkal együttműködve kialakított, új szemléletű, átfogó intézkedési terv kidolgozásának és megvalósításának szükségességét.

A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztálya a döntéselőkészítő és megalapozó tanulmánynak a "Vásárhelyi terv továbbfejlesztése" címet adta. A koncepció-terv rendeltetése, hogy megtalálja a töltések - mértékadó előíráson túli - erosítésének és magasításának alternatív módjait, biztonsági tartalékot jelentő fejlesztési lehetoségeit. A tervekben ötvöződnek az árvizek levezetésének és visszatartásának (tározásának) módjai, és megfogalmazódnak az egyéb operatív észlelési, szervezési, irányítási, fenntartási feladatok is.


Az Igazgatóság személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatása elérhető a linkre kattintva